A HírTV-n láttam most riportot Margittai Gáborral. A modern Julianus barátok akadtak rá ugyanis a kazahsztáni madjar törzsre, akik legendájában ugyanúgy szerepel a csodaszarvast üldöző két testvér. Több mint száz madjar férfi DNS mintája pedig megdöbbentő eredményt hozott: közelükben élő kazah, oszét és egyéb törzsektől eltérő DNS-ük sokkal közelebb áll a magyarokéhoz! Legendáikban ott él a Nyugatra vándorolt testvérnép is. Vajon nem ők lennének azon magyarok leszármazottai, akikre Julianus barát ráakadt a mai Baskíriában? A történelem velük is keményen bánt, főleg az elmúlt 50-70 év, a sztálini diktatúra ejtett maradandó sebeket a törzs életén. Mindenesetre mutatja a hazai növekedő érdeklődést, hogy több önkormányzat is igyekszik testvértelepülési kapcsolatot kialakítani az Ázsiában maradt rokonokkal.
Persze időről-időre felbukkanak hasonló népcsoportok, ilyen a valahol Egyiptom-Szudánban élő magyaráb törzs, amely a legenda szerint az 1517-ben a török szultán által elhurcolt magyar foglyok leszármazottja. Egy ferences szerzetes levele egyébként tudósít az 1516-ban Jeruzsálemen átvonuló török hadseregben szolgáló magyarokról. Róluk egyébként volt már riport a TV-ben, amikor a 2004-es sydney-i olimpia során drukkoltak Kovács Ágnesnek, a MAGYAR versenyzőnek. Ők is elszenvedték a magukét: az asszuáni-gát építését követően az 1960-as években kellett elköltözniük falujukból. (2007-ben történt az eddigi egyik legsikeresebb magyar médiacsalás, amelyben az állítólagos felfedezők bejelentették, hogy találtak egy, a Kongó őserdeiben élő madzsari törzset, mely a magyaraboktól szakadt el... Innen is gratulálok a vicces kedvű "felfedezőknek"). Egyébként szintén török foglyok alapíthattak egy falut Anatóliában, amely mind a mai napig tartja, és ismeri eredettörténetének hagyományát.
Hogy körképünk teljes legyen: szót ejthetünk a csángómagyarokról, akik Moldvában élnek, még a 13. század folyamán vándoroltak ki, amikor a tatárjárás elején a magyar királyok megalapították a milkói püspökséget a kunok térítésére. Így olyan, a nyelvújítás előtti magyart beszélnek, amely még sokban hasonlít a Halotti Beszéd korának magyar nyelvére! Aztán ott vannak a bukovinai székelyek, akiket sokszor kevernek a csángókkal, na őket 1764 után, a mádéfalvi veszedelmet követően telepítette Bukovinába Hadik András gróf. Később az első világháborút követően az Al-Duna mentére költöztek, végül 1945 után a kitelepített svábok helyébe Tolna és Baranya megyébe. Az állandó vándorlás miatt annyira nem is hittek, hogy végre otthonra leltek, hogy a svábok házaiban nem mertek hozzányúlni az ott hagyott értékekhez majd' egy évtizeden át.
