HTML

Ius primi verbi

Mit gondolok a világról - egy gömb alakú eldeformált kocka.

Friss topikok

Linkblog

Take Five

2010.04.10. 16:26 Balduin

Mint egyszerű(sített) zenei felhasználónak - akinek életéből kimaradt a Kodály-módszer, a szolfézs, a zenetudomány, és a hallás/éneklés stb., ezeket meghagytam családom más tagjainak - van egy kb. kialakult zenei ízlésvilágom, amibe sok minden zenei stílus beleszuszakolható, néhány dolog pedig egyértelműen nem (hard/death metal, emo, stb. és bizonyos mennyiség/minőség-szint után/alatt a rap). Amiben viszont tegnap este a Take Five nevű belvárosi (a Gödörrel szemben a Paulay utca elején) jazzkocsmában részem volt, határozottan a kellemes élmények, a nekem tetsző zenei világ keretei közé sorolható. Az I. Magyar Hammond Orgona Fesztivál zárónapját vétek lett volna kihagyni, innen is köszönöm barátaimnak, hogy elhívtak.

Az elsőként fellépő duó már megalapozta hozzáállásomat is, hisz őket "ismerősként" láttam viszont. Fassang Laciról azért bőven lehetett hallani az elmúlt években, illetve személyes élményeim közé sorolható vele kapcsolatban az a kedves emlék, amikor muzsikus unokabátyám esküvőjén 6-7 évvel ezelőtt kísérte az ifjú párnak a Meseautó slágerét éneklő mindig mosolygós Palya Beát (aki zenei tetszésindexemben előkelő helyet foglal el jelenleg is). A bámulatos beleéléssel játszó Fassangot a bravúros fúvós, Szokolay Dongó Balázs kísérte, aki említett unokatestvéremmel együtt gyakori kísérője Palya Beának, Sebestyén Mártának egyaránt, a közkedvelt videómegosztón keresztül nagy érdeklődéssel  - nem csupán "atyafias" kötelességből - kísérem kettejük együttműködését.

A Fassang-Szokolay Dongó kettős játéka örömjáték volt. A bartóki Mikrokozmosz hangjai számomra nem, barátaimnak ismerősebben hangzottak, azonban a könnyedén felismerhető balkáni-bolgár dallamok már engem is ismerős világba kalauzoltak. Mindezt Hammond orgonán és Leslie hangfallal - hihetetlen volt. Szokolay moldvai témája csak megspékelte ezt hatásában. Bár földrajzi képzavar, de a zene hullámzása számomra visszaadta az Nyárádmente dombjainak váltakozását, azt az érzést, amiről tudod, hogy elmondhatatlanul ősi, mégis benned gyökerezik, benned visszhangzik - most éppen Hammond orgonán. A lábad önkéntelenül is járni kezd, és fejedben ott motoszkál, hogy "Sírítsd meg - fordítsd meg, elé-felé fordítsd meg".

Őket a B2B3 trió követte, akikre - mivel az előzőekben szinte minden jelzőt elhasználtam - csak annyit tudok mondani: nagyon-nagyon-nagyon..... és legeslegesleglegleg. A Hammond, a dob és a basszusgitár hármasa valami olyat produkált, hogy azt hihettük volna, ezt überelni nehezen lehet majd. Az időközben odacseppent holland ifjúságot is simán vitték magukkal. És ezután jött Csiszi és Koós Réka, aki minden dalszöveg ellenére elhozta nekünk a napfényt az éjszakába (Ain't no sunshine), majd megszórt minket egy kis lila esővel (Purple rain). Óriási volt, legszívesebben tomboltam volna rá.

Sokan hirdetik magukat a kedvelt közhellyel, hogy "európai" avagy "világszínvonalú". A Take Five esetében ez nem közhely - ez valóság. A zene, a zene és a közönség kapcsolata, a tér kihasználása és kialakítása, a kiszolgálás - MINŐSÉGI. Hogy a Take Five pontosan mit takar, nem tudom. Mindenesetre tőlem tegnap este öt csillagot kaptak: Take Five Star.

 

Szólj hozzá!

Címkék: zene kultúra hammond take five koós réka fassang szokolay dongó b2b3

1939. szeptember 1.

2009.09.01. 22:15 Balduin

Hetven évvel ezelőtt tört ki a II. világháború, egy olyan hat éves pokol, ami után a világ sose lett és lehet olyan, mint volt. Az ember legbelsőbb iszonyát szabadította fel és fordította a másik ellen, amit ember ember ellen elkövethet, elkövették.

Hetven éve. Több mint egy emberöltő, s egyre fogyatkoznak azok, akik felemelhetik szavukat: soha többet ilyet. Fogynak azok, akik látták a megelevenedő poklot, hallották bombák, a fegyverek, a repülők, a szirénák őrjítő sikolyait. Akik látták a Hunyadi tér vagy a Körönd tömegsírjait, érezték a rothadás bűzét. Akik látták a szovjetek őrült tombolását, amit aztán 45 éven át felszabadulásként ünnepeltettek velük. Akiknek a feje fölött gránát, repesz, puskagolyó csapódott a falakba, látták fivéreiket, apáikat, fiaikat meghalni. Akik visszatértek a földi pokolból, a Don-kanyarból vagy Auschwitzból. Akiket úgy bújtattak, menekítettek, mert annak születtek aminek. Akik látták az őrületet magasba emelkedni és lesújtani a világra. Fogynak, és egyre halkabban mondják: soha többet ilyet.

És vajon mi, akik majd itt maradunk: meghallottuk, megértettük, továbbadjuk?

Hetven éve, 1939. szeptember 1-jén kitört a II. világháború.

Szólj hozzá!

Címkék: közélet történelem második világháború

Oh mondd, Te kit választanál?!

2009.03.29. 13:33 Balduin

Kiváló színielőadást láthat a napokban az ország. Címe: OH MONDD TE KIT VÁLASZTANÁL?

Főbb szerepekben: Lendvai Ildikó, Gyurcsány Ferenc, Sólyom László, Orbán Viktor, Gráf József, Bokros Lajos, Bajnai Gordon, Fodor Gábor, Surányi György és napról-napra, egyre többen.

A kiváló műsor zenei anyagáról az Illés együttes gondoskodott még ideje korán. A nagysikerű mű trailere:

Különösen felhívnám a figyelmet a kezdősorra:

Valakinek holnap le kell győzni a sötétséget!

Tanulságos, de az már egy külön blogbejegyzés lesz.

Szólj hozzá!

Címkék: zene politika közélet humor

Nyomás

2009.02.11. 23:35 Balduin

Vannak bizonyos generációk, amelyek évtizedek keserűségét képesek magukkal hordozni minden jajszó nélkül. De lelkük mélyének gátján, ami összeszorítja szűk medrébe a keserűséget,  buzgárok keletkeznek, s tragikus pillanatokban a sok eltűrt fájdalom egy jajkiáltásba vegyül. S talán van egy pont, ahol a gát átszakad. Ez a lelki alkat nemzedékekre jellemző. S talán jellemző erre az egész magyar nemzetre. Évtizedekig, akár századokig csak tűr, nyeli a mérgét, dühét, fájdalmát, szorítja a nemzeti lelkiismeret(?, már ha van ilyen) gátjai közé. Néha buzgárok keletkeznek, feltör egy-egy mély sóhaj, máskor a nyomás már elviselhetetlen a gáton, s tragikus pillanatokban átszakad, elsöpörve az útjába állókat. Más talán úgy jellemezné ezt a helyzetet: "Betelt a pohár".

2009. február 8-a óta egyre érezhetőbb a nyomás a nemzeti lélekgáton. Ez nem jelenti azt, hogy mintha csak most jelentkezett volna a magába fojtott keserűség súlya. Lehet említeni Olaszliszkát, Gadnát, Kiskunlacházát, de akár Mórt is, a politikai korrekt beszéd- és írói stílusának erőltetését, a tyúk-, termény-, fa-, uborkalopások súlyának elbagatellizálását, százszor kiáltott farkas (fasiszta) veszélyt, Őszödöt, és még megannyi megtett folyókilométert, ami ott kanyarog mind valahol a társadalom mélyén. Egy veszprémi utcasarkon pislákoló száz és száz mécses lángja, kétségbeesett vidéki polgármesterek pesti falakba ütköző hangja, merész rendőrkapitányok nyilatkozatai játszanak most a folyó felszínén, egyre jobban láthatóan, tapinthatóan, ahogy a nyomás egyre nő.

A gát még áll. Néhányan mintha kétségbeesetten próbálnának egy-egy homokzsákkal erősíteni rajta. Megint mások viszont mintha csak hordanák egyre a "vizet" a folyóba, hogy szakadjon már át. Még megy egymással szemben a sziszifuszi játék. Az adok-kapok. De a gáton nő a nyomás.

S hogy csak egy buzgár vagy gátszakadás lesz - lehet nemsokára megtudjuk. Bárhogy is lesz, észnél kell lenni majd, hogy ne menjen végképp minden tönkre.

 

 

Szólj hozzá!

Budapest BKV sztrájk idején

2008.04.07. 15:59 Balduin

Bár minden hírportálon van kép bőven, de csináltam én is párat.

 

 

 

 

 

 

 

Se kocsi, se BKV...

 

 

 

 

 

Alvállalkozók mozgásban

 

 

 

 

Gyalogosforgalom

 

 

 

 

 

Taxis szökőpályán

 

 

 

 

 

 

 

Az Eötvös Gimnáziumban nem volt tanítás

 

 

 

 

 

 

Szuperdugó után

 

 

 

 

Altenatív megoldások 1.

 

 

 

 

Ha nincs BKV, akkor gyalog járunk...

 

 

 

 

 

 

 

Buszra várni hiábavalóság sztrájk idején

 

 

 

 

 

 

 

Az alvállalkozók busza és a 4-es metró építése nem sztrájkol

 

 

 

 

 

 

Altenatív megoldások 2.

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: politika közélet bkv sztrájk

Lovas nemzet lesz újra a magyar

2008.04.07. 10:12 Balduin

A sztrájkok lassan ellehetetlenítik az életet az egykor mintagyerekként csodált vidám barakkban. A vonatközlekedés már réges-régen teljesen kiszámíthatatlan, manapság pedig már a pályaudvarra sem lehet kijutni, csak gyalog vagy taxival/autóval. Valaha őseink ezt nem érezték, lovaikkal, szekerekkel, gyalog járták kicsiny világukat. Nem járunk messze, hogy újra itt tartsunk. Egyik barátommal ezért átnéztük, hogy gépesített világunkban milyen változások történnének, ha újra lóra szállnánk.

Elsőként kezdjük a sztájkoló vállalatokkal. BKV lehetne Budapesti KözLÓkedési Vállalat, a MÁV-ot pedig szinte már önmagában remek marketingfogás lenne Magyarok! Árkon-bokron (át) Vágtatunk-nak nevezni. Ugyanakkor a hazai autóipari vállalkozásoknak és gyáraknak is sürgős arculatváltásra lenne szüksége majd. Így pl. az esztergomi Suzuki lehetne ezentúl SUZUKI Nyereg- és Zablagyártó Vállalat. A jutalomban részesülő dolgozók pedig ingyenes nyári Magyarország-Japán lovaskirándulást nyernének.

Természetesen a korrupció lovasított világunkat sem kerülné el, továbbra is jelentős összegeket lovasítanának meg vezetőink. Így például a honvédelmi tárcánál igen komoly botrány kerekedhetne a csatamén beszerzési tender körül. Ugyanakkor a rendőrség feltehetőleg kénytelen lenne visszafejleszteni a REBISZ-t, amivel párhuzamosan jelentősen megnőne a lovas rendőrök presztízse.

Feltehetőleg művészeti életünkre is jelentős változással lenne lovas nemzetté válásunk. Így például a Meseautó c. sláger jelentős átdolgozásra szorulna, pl. valahogy így: Meselóval a színezüst erdők során, repülünk a szívünk tavaszán / Arany országút csillogó gyémánt porán, repülünk a mesék fogatán... Természetesen a Belga nagysikerű opusát is muszáj lenne átírni. Erre is volna egy javaslatunk: "Jó lovamra fel, abrakot le, nyerget ki, susnyásba be..." és hasonlóképpen lehetne folytatni.

Sportok tekintetében azonnali változásokra volna szükség. Az újonnan felépített Aréna Plázát (nálam csak Hisztipláza) sürgősen vissza kellene bontani, helyére pedig újraépíteni a Nemzeti Lóversenypályát - tulajdonképpen egyfajta magyar (lovas) Forma-1 lenne, ahol az istállók tényleg istállók lennének. Palik László pedig ordíthatná a mikrofonba, hogy "Úristen Schumacher belevágtatott a gumifalba, reméljük nem történt nagy baja". Ha pedig Palik, akkor nemzeti jellegünk kihangsúlyozása végett a Dakar-ralin indulhatna négyes fogattal, esetleg ló-teve vegyesfogattal. Természetesen Magyarország örömmel vállalná a következő lóról hátrafelé nyílazás vagy a (vizi)lovaspóló világbajnokságok megrendezését is.

Politikai életünk is nagyobb lóerővel bírna. A régi elavult, közhelyes lózungok helyett mint pl. Új Magyarországot Építünk jöhetnének az olyan friss, mozgósító jelszavak, mint pl. az "Új Lovakat Tenyésztünk". A kampányfilmekben az lenne igazán döntő, hogy Orbán vagy Gyurcsány jelenik-e meg a jobb lovakon. Persze egész biztosan a ló társadalmi státuszszimbólum is lenne, attól függne, hogy ki milyen menő, hogy kinek milyen lova van: lipicai, bábolna esetleg arabs. Erre jöhetne a megélhetési bűnözés helyett a meglovasító bűnözés, a Blahán már nem mp3-lejátszókra hajtanának a kissrácok.

Most a porn(l)óipari változásokat kihagynám, Terry Black úgyis eleget mesélt, hogy Danika eredeti édesanyja mivel kereste a kenyerét. Mindenesetre úgy látjuk kedves barátommal, hogy (újra) lovas nemzetté való válásunk nagy mértékben növelné és gyorsítaná gazdasági fejlődésünk ütemét, elősegítené a társadalmi konszenzus kialakulását, egészében véve pedig az országot jellemző anarchia és apátia felszámolásához vezetne. Hovatovább erősíteni nemzeti karakterünket, a Nyugat számára egy roppant érdekes, egzotikus ország lennénk, idegenforgalmunk jelentősen növekedne, beindíthatnánk a Budapest-Balaton charterló-járatainkat is.

"Mint a porszem szélvész
Fuvatán,
Röpül a legény gyors
Paripán.
 
'Honnan, atyafi, oly
Hevenyén?'
"Pusztáról csikóval
Jövök én.
 
A nyerítő ménes
Ott legel;
Pej csikómat onnan
Loptam el."
(Petőfi Sándor: Lopott ló) 

 

Szólj hozzá!

Címkék: politika közélet humor bkv máv sztrájk

Takarítónőből újságíró - Papp Réka újra akcióban

2008.03.31. 17:11 Balduin

Előző postomban foglalkoztam már Papp kisasszonnyal, de akkor még nem sejthettem, hogy pont a következő nap ismét "színvonalas" alakításra készül. Ugyanakkor a dolog nem is érhetett nagy meglepetésként (főleg mikor vasárnap az előző esti esküvőről hazaérve és regenerálódva hírekhez jutottam). Hisz szombaton a szlovákok új kedvence, a hazai antifasiszta mozgalmak önmeghatározási alfája és omegája, a Magyar Gárda tartotta újabb avatóünnepségét.

Persze Papp Réka Kinga, a Kárpátkommandó Rozibohóca, önjelölt leszbikus-feleség/férj(?) és kis pajtásai ismét nem fértek bőrükbe, most úgy vélték a Hősök terét kell megtisztítaniuk a szörnyű, a borzalmas, a rettenetes, a főgonosz,  a fasisztanáciordaseszmékterjesztőjecigányirtóantiszemitarasszista Magyar Gárda szellemétől. Nosza, kaptak is seprűt, kefét, porszívót, kapát (ja azt nem), feltehetőleg gyorstalpalót kaptak ezen bonyolult eszközök kezeléséből a legközelebbi takarítónőtől és példás rendben kicsattogtak a térre. A Gárda persze akkor már levonult a térről, csak néhány Jobbik-szimpatizáns latolgatta hogy vajon a szocialista ankéton Gyurcsány állva, ülve, sétálva, esetleg fejen állva mondja el beszédét. Ezt a kedélyes diskurzust zavarta meg Papp kisasszony különítménye, akik frissen szerzett tudásukat kamatoztatva kezdték felsikálni a díszkövezetet, egyik ifjonc tehetségesen még porszívozott is.

Valahogy ez a kis performansz nem nyerte el az ott tartozkódók tetszését, ennek köszönhetően számos olyan jelzővel gazdagíthatták magukat, amivel ismét megerősítve látják létezésük szükségességét, ergó kemény zsidózás volt. Az indulat mégis akkor hágott tetőfokára, mikor Papp kisasszony a nemtetszésüket kifejező tábor tagjait kezdte fotózni. Még egy lightos pofon is elcsattant, főleg ennek tudható be, hogy a kérdéses kisasszony a súlyos incidenst egy, az Istent utcaszéli hölgyekkel párhuzamba állító káromlással oldotta fel, majd újságírói(!) mivoltára hivatkozott. Ugyanakkor azt is megtudhattuk Papp kisasszonytól, hogy aki tüntetésre, ünnepségre, egyáltalán közterületre merészkedik, az szabadon fotózható.

Összeségében tehát sikeresnek mondható akciójuk. Egyrészt kiélhették túlcsorduló szereplési vágyaikat, ezzel képletesen körbepisilhették a magukénak mondott ideológiai térséget, bohóckodhattak kicsit, ismét meghatározhatták magukat a Magyar Gárda ellenében, és valószínűleg még nagyon vagány gyerekeknek is érezték magukat. Innen is gratulálok nekik. A sikert azonban az koronázta meg, amikor a hazai sajtó mindezen eseményeket úgy állította be, hogy a gárdisták vertek meg több ellentüntetőt. Azóta ezen hírek írott változatában a gárdistákat már szimpatizánsokra finomították, a Kárpátkommandó újabb önkielégítő performanszát pedig lazán flashmobnak titulálták (pl. MTI). Kéretik éppen ezért a (remélhetőleg nem bekövetkező) eljövendő utcai barikádépítést, könnygázhajigálást, Molotov-koktél távolsági elhelyezését is flashmobnak venni.

Az egész eseményről pedig egy laza kis összefoglaló itt:

 

 

Papp Réka ígéretes karriernek nézhet tehát elébe. Volt már leszbikus feleség, zenebohóc, takarítóbrigád-vezér, újságíró, fotós, talán ideje lenne az egyetemre is bejárnia, hátha tanul is valamit...

4 komment

Címkék: politika közélet

Radikális egyetemisták?

2008.03.27. 22:00 Balduin

A legeslegesleges....legeslegkorlátlanabbul magyar oldalon jelent meg egy átvett cikk a Népszabadság oldaláról, persze szokás szerint "korrektúrázva".

Az eredeti NSZ-es cikket átolvasva kb. a következőket tudhatjuk meg: Gábor Kálmán szociológus szerint az egyetemisták egyre nyitottabbak a radikális (ordas, fasiszta, antiszemita, tetszés szerint választhat a szokásos étlapról) eszmék iránt. Mindezek illusztrálására két roppant független és objektív diákot sikerült kiválasztani a több ezres ELTE-BTK hallgatóság közül. E két jobb sorsa érdemes figurától megtudhattuk, hogy az ELTE-BTK HÖK tulajdonképpen a Jobbik kihelyezett tagozata, Szávay István HÖK-elnök maga a megtestesült fehérterror és irredentizmus.

A két kedves diák, Halász Áron és Papp Réka tudni vélte, hogy Szávay elnök úr a Jobbik tagja, így a cikk máris azt sugallta, hogy a HÖK-ön keresztül a radikális nemzeti oldal ideológiája, "mételye" hatja mélyen át a szegény, romlatlan lelkű egyetemi ifjúságot. Nem tudom, de én még nem láttam Szávay Istvánt mint Jobbik-tagot nyilatkozni, megjelenni, interjút adni. Semmiben sem különbözik ez attól, mint például, hogy Hiller István egyetemi docens neve még mindig ott virít a régi szobája melletti névtáblán, holott évek óta az MSZP színeiben bozótharcos. És nem viselkedik éppen egykori egyetemi oktatóként...

Ugyanakkor az sem érdektelen, ha megnézzük, ki is a Népszabadság két "független" hírforrása. Használjuk a jól ismert közösségi szájtot, teljes lelki nyugalommal tehetem, hiszen a Subba is ezt cselekszi minden pénteken. Nézzük először Papp Rékát. A különböző önmeghatározásainak elemzését most hanyagolnám, bár abból is lehetne szép következtetéseket levonni. Inkább nézzük meg kikhez tartozik a kisasszony. Az ún. Kárpátkommandó egy olyan bohócképződmény, amelyet pár feltűnési viszketegségben szenvedő ifjonc alkotott, hogy különböző maskarákban cselekedjenek általuk viccesnek ítélt dolgokat. Így pl. pár nappal a Gárda első avatása után figurázták ki azt. Már ekkor meghirdették következő akciójukat: "A csapat egyik vezetője, Rozi bohóc a ceremónia végén elmondta: legközelebbi akciójukat szeptember 18-ára, a tévépalota ostromának évfordulójára tervezik, amikor megtámadják az RTL Klub épületét, hogy ott kellő nyilvánosságot szerezhessenek hódító törekvéseiknek." Az említett Rozibohóc egyébként nem más, mint a leendő történészeket csak "hírhedt jobbosoknak" tituláló Papp Réka. Minő meglepetés: az önjelölt bohóctársulat kedvelt célcsoportja azóta is a Magyar Gárda. Papp Réka tehát már eddig is jeleskedett a már unalomig ismert fasisztakiáltásban. Az említett Népszabadság interjú pedig csak egy újabb szereplési lehetőség ennek a kiváló adottságú, hivatásos rémüldözőnek. Hiteles források úgy tájékoztattak, hogy a kisasszony annak a csoportnak (Hallgatói Hálózat) is a tagja volt, amely kb. másfél évvel ezelőtt, a zavargások idején el akarta foglalni ismeretlen célból (állítólag a tandíj elleni tiltakozásként) az egyetemi épületeket az Astoriánál. És a történészek lennének a radikálisok, ugye kedves Papp kisasszony?

Ha kedves nyilatkozótársát, Halász Áront nézzük meg, egyébként nem meglepő módon a wiw szerint ismerősök, ugyancsak érdekes dolgokra bukkanhatunk. Már önmaga bemutatása is elég érdekes esettanulmányt szülne, de most ezt is hanyagoljuk. Nézzük meg, ő milyen kapcsolatokkal rendelkezik. A Labanchírek már nevével is jelzi politikai állásfoglalását, a blogon található írások csak megerősítik ezt a képet, hogy amint Papp kisasszony bohóccsapata szinte csak a Gárda elleni performanszokban tudja önmagát meghatározni, úgy ez a labancos blog is csak a kurucok, illetve ezen túlmenően a konzervatív-keresztény értékrend ellenében bírja kifejteni tevékenységét. Alapvetően nem lenne baj azzal, hogy ők egy másik kultúrális réteg mentén mozognak, csak megint a régi, bevált mechanizmus üti fel a fejét: nem valami előremutató irányába, hanem csak valami ellenében tudnak/akarnak fejlődni. Ennél az oldalnál csak Áron másik kedvence szánalmasabb, az Antimagyar oldal. Nyilvánvalóan az egyébként bizonyos szűk rétegeknél valóban jelenlévő túlzott nemzethalál-paranoia kifigurázását szolgálja az oldal, de annyira beteglelkű és egysikú, hogy hál Istennek több hónapja nem bírtak egyetlen újabb bejegyzést sem kiizzadni magukból. A kifigurázás persze gyorsan kisiklik és kiterjed általában véve a keresztény-konzervatív értékrend elleni támadással. Mindezek mellett Halász Áron meglehetősen pökhendi stílusa viszonylag köztudottnak számít az egyetemisták szerint, nincs mit csodálkozni hát, hogy a roppant független Népszabadságnak sikerült ezt a két roppant független diákot megtalálnia interjú céljából.

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás politika magyar közélet történelem

Egészségbiztosítás

2008.02.11. 17:23 Balduin

Megszavazták az egészségbiztosítási törvényt. Szégyeljék magukat! Vagy pontosabban: váljék az ő egészségükre...! Gyorshíreinket hallották.

Szólj hozzá!

Címkék: közélet egészségbiztosítás

Megyei kiskirályok - vihar a biliben

2008.02.09. 10:37 Balduin

Nemzedékváltás vagy politikai prédaszerzés? címmel jelent meg egy rövidebb cikk a tegnapi Népszabadságban. A hangzatos cím ellenére egy teljesen kultúrpolitikai mondanivalót rejt magában az írás. A lényeg: kitört a háború a Veszprém Megyei Levéltár igazgatói székéért. Valójában azon megy az igazi vita: hogyan alakuljon egy szakma jövője.

Az 1990-es évek elején utolsó nagy fellendülését (a kárpótlási igényekhez való papírok beszerzése miatt) megélő levéltáros szakma évek óta csökkenő presztízzsel néz szembe, ahogy az általában a kulturális pályákra mostanság jellemző. A még állva maradt szereplők pedig jobbhíján egyre élesebben küzdenek a megmaradt koncokért. Így a valós problémákat (presztízsveszteség, levéltáros kar kiöregedése, történész-levéltáros vs. közigazgatási levéltáros kérdés, elektronikus iratok tárolása, megyék megszűnése - régiók alakítása, stb.) jó magyar szokás szerint mélyen a szőnyeg alá söprik. A cikkben nagyon helyesen rámutatnak: 1-2 éven belül egy nagy generáció fog távozni, tulajdonképpen Ember Győző (az Országos Levéltár egykori neves főigazgatója) tanítványai vonulnak nyugállományba. Csak idén várhatóan visszavonul az Országos Levéltár igazgatója és az Egyetemi Levéltár igazgatója is.

A helyzeten nem segít a felszíni problémakapargatás sem: új épületek építése (Óbuda, Veszprém, Budapest, Pest megye), régiek felújítása (Eger), vagy éppen a Magyar Országos Levéltár fennállásának 250. évfordulója. Az egész mélyén egy, az egész szakmát súlyosan bénító probléma húzódik meg: a levéltáros közigazgatási szakember vagy történész-levéltáros? Noha az alapprobléma köztudott, a reakciók eltérőek. A helyzetet pedig csak súlyosbítja, hogy a bolognai-képzés teljesen felborította a hagyományos levéltárosképzést, hiszen az önálló levéltáros-képzés kicsiny szakát teljesen felemésztette a történelem, és csak rögös úton elvégezhető, szakiránnyá süllyesztett képzés jelent meg helyette. A hírek ráadásul egyértelműek: a levéltárak nem szívesen fogadják fel alkalmazottaik körébe a csak három éves képzésben részt vett BA diplomával rendelkezőket. Egyébiránt ez is roppant álságos, hiszen a levéltárak finanszirozottsága a béka ülepe alatt van, tehát egyébként sem vesznek fel senkit. Így pedig az a veszély fenyeget, hogy a még régi, hagyományos képzésben részt vett levéltárosok is elkallódnak, és legfeljebb csak az Auchan pénztárban találkozhatunk velük. Arról nem is beszélve, hogy az esetleg kevés szerencsés felvett ifjú levéltáros a szokásos egy kutatónapot sem kapja már meg nagyon, vagyis a történész-levéltáros mint olyan végleg el fog tűnni.

Talán igaz, hogy az államigazgatás átszervezésével, a megyék megszűnésével, a régiók kialakulásával megnő majd a létjogosultsága annak a változásnak, amelyben a jelenlegi megyei levéltárak anyaga zárt (nem zárolt!) anyag lesz, tehát már jelenkori anyagot nem vesz fel, történeti iratokat őrző intézménnyé alakul, amely a történészeket és a történelem iránt érdeklődő kutatókat szolgálja ki. A jelenkori, folyamatosan bővülő anyagot pedig átveszi egy regionális levéltár, amely így inkább közigazgatási funkciókat fog ellátni. Ennek megfelelően pedig átalakul a képzés is: egy kislétszámú történész-levéltáros képzés mellől kiválik egy informatikus-levéltáros szakképzés. Mindez persze a távoli jövő, azonban ehhez koncentráltság, odafigyelés, szakmai együttműködés szükséges, nem a most látható irigy és önző kapaszkodás a megmaradt csontokba.

1 komment

Címkék: magyar közélet levéltár

MÁVOLÁN - István király

2008.02.06. 09:17 Balduin

Gaskó István a Volán beépített embere a vasutasoknál. Ez most már nyilvánvaló. Aki látott az elmúlt napokban reggelente Volán buszokat ill. buszpályaudvarokat annak számára ez evidencia. Ekkora többletbevételt több éves marketing-propaganda-kampány hadjárat nem volna képes elérni a Volán busztársaságoknál. Az már más kérdés, hogy milyen érdekes "szociológiai" kontaktus alakul ki, amikor a VOLÁN-társadalom keveredik a MÁV-társadalommal, azaz vonatpreferálók vs buszimádók. Egy fiatalember pl. végignyafogta útitársnőjének a két órás utat, hogy milyen katasztrófa ez a buszközlekedés, a Stadionokhoz beérkezve pedig hisztérikus görcsöt kapott majdnem, hogy Úristen hát nem a Keletibe érkezett...

Gaskó István azonban nem csak beépített ember, hanem egy végtelenül naiv ember is. Hisz egész "akciójának" egy szóbeli ígéret adja az alapot, amit ugye egy roppant hiteles embertől, Kóka Jánostól kapott. Elképzelem Pistikét amint ül a pubban Janika mellett, és szerelmetes szavakkal issza minisztere szavait. "Hízelgő, csábító asszonyaim, buja ingoványba húz a szerelmetek / Szívemmel játszó asszonyaim, aki ellen nem áll az elveszett" (István a király - rockopera) - Szóval biztos valami ilyesmi háttérzene mehetett ott a kocsmában, amikor István hitt Kopp...akarom mondani Kókának.

Persze Gaskóra azt is énekelhetnénk: "Bosszantó, beképzelt fickó, abcug István, nem kell már / azt gondolja egyet füttyent, s mindenki haptákban áll" - mert azért nem lehet az utazókat sem teljesen hülyének nézni. Szerintem pontosan tudja mindenki, hogy azért egy szóbeli ígéret miatt nem lesz több napos sztrájk. Még akkor sem ha van alapja a fizetéskiegészítésnek. Főleg akkor, ha tudvalevő, hogy az egészségügy átalakítását nehezen megemésztő LIGA szakszervezet már decemberben is határozatlan idejű sztrájkkal fenyegetett. Most pedig nem meglepő módon a köztársasági elnök által visszadobott egészségbiztosítási törvény újraszavazása előtt alig másfél héttel ismét borul a közlekedés. A Szoclib Gárda (most éppen Kákosy parancsnoksága alatt) harsogja is rendületlenül a "politikai zavarkeltés" vérbő vádját.

Én eddig is elvoltam a VOLÁN-nal, MÁV-val is. Hogy ezek a napok milyen erkölcsi/anyagi károkat/nyereségeket okoznak egyik-másik oldalnak, félnek, azt majd csak az idő dönti el. Csak a bosszantó az, hogy az embereket megint hülyének nézik. A még bosszantóbb pedig az, hogy mindezt hagyjuk...

Szólj hozzá!

Címkék: magyar közélet sztrájk

Minden egész eltörött?

2008.01.19. 00:45 Balduin

Egyes felmérések szerint 100 év múlva a lakosság 35%-át cigányok teszik majd ki, 50 évvel később pedig már minden második magyarországi lakos roma származású lesz. Úgy tűnik lassan eltávozunk majd a világról. Ki lesz az utolsó? Nem tudjuk... De vajon ki fogja őt eltemetni? Ki fogja egy nemzet felett a végső gyászbeszédet megtartani? Ki fogja egy ezredév történelmét temetni?

Mert valami eltörött ebben a nemzetben, s úgy tűnik végletesen. Amikor elkezdtem ezt a posztot írni, arra gondoltam, valami nagy cigányellenes kirohanás lesz csak. De minek? Azt meghagyom másoknak, úgyis jobban tudják nálam csinálni. Az intellektuális részét (integrált oktatás, segélyezés helyénvalósága, tolerancia, és eféle liberális hókuszpókuszok) is meghagyom az erre hivatottabb szakembereknek, bértollnokoknak. Én szimplán csak szeretnék most kicsit nemzethalál-vizionálni. Csak a fájó, hogy a vizíó talán valósággá lesz...

Mert a magyarságon valami sosem látott közöny és mélabú lett úrrá. Valami láthatatlan járomba hajtották fejét, s mire feleszmélt, már szabadulni nem tudott, hát beletörődött. Néhányan még lázadnak, néhányan még próbálkoznak, de szép lassan beszántják maguk mögött a földeket. És a Halál eme végső szántásában is még csak egyre acsarognak egymás felé, hisz más már nem maradt nekik. A jó kis magyar szántóföld ekeszántotta barázdái áthidalhatatlan árokká lettek. Ezzé lett magyar hazátok...

Óhatatlanul is a sokat támadott, de egyszerű, tiszta nyelvezetében oly magyar és bölcs író regényei jutnak eszembe. Igen, Wass Albert. Két regénye fogott meg különösen: Mire a fák megnőnek és a Kastély árnyékában. Mert volt ebben a nemzetben tetterő, volt benne tartás egykoron. A két regény két generációról szól. Apa és fia. S hiába a rokonság, teljesen más utat jár be Varjassy István és Varjassy Gábor. Az öreg nemzetes úr 1848-1849 bukásából hazatérve csak az üszkös romokat találja kastélyából. Ő és asszonya azonban összeszorították fogaikat és új életet, virágzó gazdaságot teremtettek. Egy régi világ apró maradékai lettek, de dicsőséges maradékai. Fiuk, Gábor azonban már Kolozsvár és Budapest közt ingázva az európai kultúrát hajhászta. Elfordult attól a csendes dombtól, ahol szülei még megmentettek valamit a régi világból. S az a régi világ - magyar világ volt. Wass nem állítja sohasem, hogy az európai út megvetendő volna, vagy hogy a magyar út lenne az egyedül üdvözítő. Nem alternatívája egymásnak a kettő eltérő másságukban. De az idős nemzetes úr és nemzetes asszony által képviselt, hagyományos magyar értékek eltűnésével, az agg házaspár halálával valami végérvényesen elmúlt. És a lassan szintén megöregedő Varjassy Gábornak rá kell döbbenie: az Európa felé hajszolt magyar szekér bizony valami fojtógató iszapba, el nem engedő mocsárba süppedt. És ez a mocsár nem a szülei által képviselt régi értékek kavargó sáros masszája. Ez éppen annak a tagadásnak a mocsara, amellyel maga mögött hagyta szülei tanyáját, a dombot, a magyar világot. Mert az Európa felé való állhatatos törekvés közben elfeledkezett a gyökereiről. És 1920-ban idős emberként már csak az elpusztult magyar világot, az idegen kézre került tanyát, s az Erdélyből menekülők hosszú sorát látja a kanyargó országúton.

Wass Albert üzent számunkra. Talán sosem voltak olyan időszerűek sorai mint manapság. Mert az a világ, amit nagyszüleink, dédszüleink építettek fel verejtékes munkával Trianon és a II. világháború romjaira, az a századszor is újrakezdett magyar élet megint hasadozik. Megint egymás torkának ugrottunk, megint csak és kizárólag Európára figyelünk, szajkózzuk a neoliberális lózungokat, nevetjük és megvetjük nagyszüleink maradinak tűnő világát. 1849 bénultsága után 71 év telt el 1920 döbbenetes tragédiájáig. 1945 óta 63 év telt el. Az utolsó órákban vagyunk. Nem tudom mi a megoldás, csak azt látom, és látjuk nagyon sokan: baj van. A harangot úgy érezzük ellopták a toronyból, nincs mit megkongatni. Kiáltásunk csak üres szó. Meg kell töltsük a szavak ürességét. Nem tudom hogyan. Talán üljünk le, kérdezzük meg még nagyszüleinket: ők mit tettek, hogyan tették? Mit csinálnának másképpen? Mert ha ők elmúlnak, elmúlik velük megint egy valaha volt világ.

Nehéz az örökségünk. De még nehezebb lesz gyermekeinknek, ha nem cselekszünk. S unokáinknak már bénítóan vészterhes lesz az örökség. S ahogy egyik nemzedék követi majd a másikat, lassan magunkra húzzuk az őseink szántotta földek barázdáit. S nem lesz, aki méltón eltemessen, aki meghúzza felettünk a lélekharangot, aki elmondja felettünk a gyászbeszédet. Mert idegen kezek fognak beforgatni minket a sírhantba. De akkor már késő lesz.

Szólj hozzá!

Címkék: magyar

Hangok nélkül

2007.11.24. 09:35 Balduin

A siketnéma és a pellérdiek véleménye szerint szellemi fogyatékos 12 éves kislányt saját, 61 éves nagyapja ejtette teherbe - a hír hamar feltűnt minden sajtóorgánumban. A nagyapa most bíróság előtt van, 5-10 évet kaphat (csak?!), a kislányt pedig gyermekotthonba vitték. A nagyapa tehát saját dédunokájának apja - az ismert vicc juthatna eszünkbe hogy az apa elvett egy asszonyt, a fia az asszony lányát, mindkét párnak gyermeke született, kinek jár a családi pótlék? csak hát jelen esetben sem okunk, sem kedvünk nincs viccelődni.

Nem lehet kétséges számtalan ilyen eset történt meg nem csak a közelmúlt világában, hanem sok száz esztendővel is ezelőtt - az emberek, az erkölcsök alapvetően változatlanok, csak éppen mindig más vagy éppen sokszor ugyanaz számít skandalumnak. Ez a hír persze a maga valóságában igenis nagyon szívrendítő, ilyenkor hirtelen eszünkbe jut Natasa Kampusch, az éveken át zárva tartott osztrák lány, a szerencsétlen gyerekekkel fajtalankodó apák sora, ami időről-időre borzolja az ember kedélyeit. Számomra azonban mégis az fáj legjobban, hogy itt van egy nagyon szerencsétlen, siketnéma, tehát hangtalan világban élő kislány, ráadásul talán kicsit szellemi fogyatékos is és ez történik vele. Az élete egy bezárt burok, ahová semmi hang nem jut el, ahonnan semmi hang nem jut ki. Rengeteg speciális foglalkozásra, kezelésre volna szüksége, hogy megtanulja az őt körülvevő hangtalanság világát, hogy eligazodjon abban. De úgy tűnik, teljességgel magára maradt, s családja nem csak hogy elfordította tőle segítségét, de még a szó szorosan vett értelmében meg is erőszakolta. A lelki nyomorúságnak olyan mértékű megnyilvánulásának tartom ezt, hogy igazán, szavakat is alig találok rá.

A nagyapa (bár nevezzük inkább férfinak, mert a nagyapa elnevezés szerintem magában hordoz egy egészséges, normális kapcsolati formát, amely a szeretetre, biztonságra, stb. kellene hogy épüljön) az én véleményem szerint a legkülönfélébb, válogatott középkori kínzásokra lenne érdemes. De minimum Guantanamo vagy a CIA titkos európai börtöne kellene hogy várjon rá, vastag amerikai katonai csizmákkal az arcában. Mert se megbánás, se lelkiismeretfurdalás, csak a teljes közöny tükröződik rajta még lelepleződése után is. Az állati ösztöneit teljesen magára fordító ember - de még az állatokat is bántja ez a jellemzés. Mert nem csak a szerencsétlen kislányt nyomorította meg egy életre lelkében is, hanem ennek okán egy újabb gyermek is született - akikről a hírek semmit sem árulnak el, hogy jelenleg hol van -, egy újabb nyomorúságos sors ebben a nyomorúságos, hangok nélküli világban.

Szólj hozzá!

Hiszti Pláza

2007.11.17. 09:05 Balduin

Csak félfüllel hallott hírek, no meg az Index tömör és nagyszerű videója alapján tájékozódtam az Aréna Pláza körüli hisztiről, de ismét mély igazságokat látok. És Ákos egyik dalsora jut eszembe: "a tévé kékes bársonyával kibélelt világ".

Ismét egybeterelték az engedelmes nyájat, a fogyasztókat. A Fogyasztás Új Nagytemploma, az Aréna Pláza nyitómiséje azonban elmaradt, csak a szentségelés maradt belőle. Pedig a TV is bemondta, sőt majdnem élőben közvetítette, amint Sir Fergusson végre szélesre tárja a fogyasztó társadalom egyik új Mekkájának kapuit. A nyáj pedig nagy bégetésekkel tért be az új márványozott akolba. Hisz a TV csak 99 999 forint, egy híjján húsz.

A propaganda persze jól működött, sikerült ismét rengeteg embert behülyíteni, hisz az egy forinttal csökkentett árak, már százezer alatt vannak, szegény nagyanyám, Isten nyugosztalja, már 10 évvel ezelőtt is idegsokkot kapott a ...9-re végződő áraktól, soha nem értette miért nem lehet kerek számot megadni. Bár már nem élte meg a keservesebb jövőt, ami már a jelen.

S bár a kampány jól sikerült, a valóság és idő ismét kizökkent (az idő legalább három órával) - ami viszont mélységeiben tárta fel ennek az egész jelenvalónak a kegyetlen materializmusát. Az egyszeri fogyasztót nem engedték oda "megérdemelt" bevásárlókosarához, az összecsődített embertömeg ehelyett kellemesen anyázhatta időnként egymást, időnként a Pláza dolgozóit, vagy éppen "szeretett" miniszterelnökünket. A nagyvárosi kishazugságok bilije borult rájuk, és törölgették szemükből a fogyasztói mivolt s(z)arát.

Egyetlen egyszer voltam plázamegnyitón, még a WestEndben, Gábor barátommal (aki azóta Párizsban tengeti napjait), de ott is bemenekültünk a nagy tömeg elől a moziba. Ünnepek táján azóta is tiltott környék a magam számára bármiféle pláza. De a "szürke" hétköznapokon szinte a mai napig csak legfeljebb mozi ürügyén teszem be oda a lábam. Persze vannak bizonyosan hivatásos plázaturisták, akik szinte életcéljukként keresik fel ezeket Posztmodern Akropoliszokat. A tradicionális plázacicák és cicafiúk persze nem az ilyen nyugdíjas nyitóbulikon tűnnek fel elsősorban, ők majd a törzsközönséget alkotják.

A "tévé kékes bársonyával kibélelt világ" körülölel mindenkit, plázamacskákat éppúgy mint a sarki kisközértek még mindig lelkes táborát. Hiszen a felszínen a pláza látszólag és valóságosan is elé és agyonnyomja a kisboltot, a felszín alatt valójában mindegyik már csak profitorientált, a fogyasztás kultúráját ránkerőltető ketrec. A vásárlókat név és vásárlási szokásaik szerint is ismerő városi kereskedők ideje végérvényesen lejárt. És így már az Index videója végén említett búrkifli sem olyan finom.

Szólj hozzá!

Címkék: magyar plázacica

Kosáry Domokos 1913-2007

2007.11.15. 19:46 Balduin

Elment a Mester. Pontosabban dehogy. Csak egy újabb kulisszaváltozás történt: a Föld helyett, most az Eget ábrázolja a mögötte látható díszlet. Mert ilyen volt az ő élete. Az utolsó boldog békeévben született Selmecbányán, még a Monarchia idején. A felnövekedés, a tudomány területére való belépése már a Horthy korszak kulisszái közt játszódott. A politikától, a szélsőségektől mindig távol tartotta magát, de amikor tudta, segítette a haza jobbulását - elvállalta a Teleki Pál által rábízott politikai missziót is az USA-ban, Angliában.

A háborút követő rövid fellélegzés meghozta számára az egyetemi katedrát és tanszékvezetőséget, ám az egyre erősödő marxista történetírók támadása elsöpörte őt. Nem csoda hát, hogy 1956-ban a történészek forradalmi tanácsának elnöke lett - ám ez is meghozta a maga böjtjét 2,5 börtön képében.

Bizonyos szempontból nyugodt időszakot hozott neki ez: különböző intézmények biztos háttérmunkatársaként lehetősége nyílt az elmélyült kutatómunkára és olyan művek megalkotására, amelyekre még generációk hivatkozhatnak. A kulisszák aztán megint változtak - bekövetkezett a rendszerváltás, és az Akadémia elnöke lett. Ebből sokak számára megkérdőjelezhetetlen tekintélye számított - többek között ezért is volt akkora felháborodás, amikor tavaly, 2006. október 23-án, a forradalom 50. évfordulóján őt is kifütyülték. Túl a kilencvenen úgy tűnt újra változni kezdtek körülötte a díszletek. De hogy milyen lesz a színpad - azt már nem fogja megtudni, bár talán bölcs tapasztalatával sejthette azt, amit mi még nem is látunk. Az ócska földi díszletek közül most végleg elköltözött, s a legnagyobb mesterekkel együtt az égi könyvtárak, levéltárak sűrűjébe vetette magát.

Jó kutatást Mester! Nyugodalmas békességet!

Szólj hozzá!

Címkék: magyar történelem kosary

Krumplievő drótostótok

2007.10.28. 23:27 Balduin

Nesztek, egyétek meg a sztereotípiátokat, ecce homo slavicus. Európa, a média, az egész világ tanulhatna, ha most Szlovákiára figyelne: ez történik, amikor szélsőséges, fasiszta csőcselék kerül a hatalom közelébe. Ott rúgják a magyar kisebbséget, ahol érik. És ki szólal ez ellen föl? SENKI! A MAGYARORSZÁGI KORMÁNY SE! Talán egy-egy keresetlen mondatot az államelnöktől hallhatunk... De hol van Brüsszel, hol a Der Spiegel, a Haárec, a The Times, amikor ilyenek történnek?

Fico hősöknek nevezte a csernovai áldozatokat - Magyarország emberiesség elleni gaztetteiről készült szlovák memorandum.
Ezek csak abból értenek ha a megfelelő helyeken keményen fellépünk az ilyenek ellen. Az ilyen utolsó mocskokkal nem lehet és nem szabad leülni tárgyalni, mert amint kilép az ajtón, már utánad köp. Elegáns retorikával, tényekkel, adatokkal a sajtón keresztül, ügyes diplomáciával a politikában visszavágni, írni a hazai szlovák kisebbségi vezetőknek, hogy szóljanak már odahaza, hogy hé fiúk, ez itt Európa, bekéretni Migast a külügyminisztériumba, és megizzasztani, tömni pénzzel az értékvédő határontúli magyar szervezeteket (nem az MKP lyukas zsebét markolászni) - mert ELÉG VOLT! az aljas szlovák propagandából.

 

Szólj hozzá!

Címkék: magyar szlovákia autonómia benes

Űzi a kuruc Pestet s Budát...

2007.10.26. 16:29 Balduin

Megkentem a zsemlét, bögre tej a mikróba, TV bekapcsol. Jó volt a megérzés, már három csatorna élőben tudósít a Hídról. Modern kurucok gyülekeznek az őszi szél fútta Gellért hegy tövében.

Tej ki a mikroból, TV-ben izgatott riporter: "és igen ebben a pillanatban megkezdődött a blokád". Mintha csak 1703 márciusából közvetítene: "és igen ebben a pillanatban átlépte a határt a fejedelem". Modern kurucaink beslattyognak a Híd közepére, vidámpéntek a szokásos arcokkal. (hogy ezeknek mennyi idejük van) A sajtó mint százfejű Hydra követi őket, kemény, sportos pandúrok jelennek meg a hídon. Úgy tűnik a pesti főispánnak nem kenyere a kurucoskodás. A gaz labanca!

S lám egy bő óra múlva a Híd már üres, ejh elbukott Rákóczinak ezernyi virága, s konyul a kócsagtoll. De a remény még nem halt el, nyitva az út Rodostó felé, az ottomán majd segít. S ím a modern kurucok is felismerik a kitűnő kitörési lehetőséget: Astoria lészen következő helye bújdosásuknak.

No akkor készüljünk mi is, mert bizony nekünk ma az Univerzitásra kell menni magiszter uramékhoz. Átvágok a mózeshitűek quartierján s messze az Astorián túl már látszik is a kék fényű pandúrsereg üldözte, maroknyi bujdosó. Bizton falak közé érek még mielőtt a vész átvonul, s a labanc megtalálna...

Keserves élet a bujdosás, keserves a modern kurucoknak sorsa. S jaj de keserves a mi sorsunk... Mert itt nem lesz most szatmári béke, nem lesz 1867, nem lesz megváltás, csak düh, ellenségeskedés, gyűlölet. Mert a modern kurucok háromszáz esztendőt tévedtek az idő-tér kontinuumban, s 1707 helyett 2007-be kerültek. 1707-ben még Ferenc volt a jófiú, mostmár 2007-ben Ferenc a rosszfiú. Már nincs közös határ a lengyelekkel, Párizsban a Napkirály helyén már egy alattyáni gyerek ül, a törökök pedig éppen azon gondolkoznak, hogy juthatnának vissza Európába. Másvilág már ez, leáldozott Tenkes kapitányának. Itt már aláírásgyűjtés van, urnák, szavazatok, demokrácia. Itt csak az a csendes remény van, hogy (Gyurcsány) Ferenc is (Rákóczi) Ferenc sorsára jut, de demokratikus úton és nem fegyverrel: megbukik és száműzetésben hal meg. Az egyetlen, de nagy különbség lesz köztük: Rákóczi az egyik legnagyobb hős, Gyurcsány a legnagyobb majom lesz a magyar történelemben. A modern kurucok azonban vakok, s emiatt lassan elfogynak, mint a rodostói emigráció.

Haragos pirosan, mint piros kukuruc,
Vágtat Thaly Kali az iszonyú kuruc,
Halál ül a botján.
Vágtat, viszi bőszen tüzes kuruc lova,
Se ő, se a lova nem tudja, hogy hova,
Vakok mint Vak Bottyán.
 
(Részlet egy 1883-as, Thaly Kálmán,
hamis kurucverseket író politikus-történész
szóló gúnyversből)

Szólj hozzá!

1956

2007.10.23. 15:27 Balduin

Tegnap megint megbolydult a város. Míg az elit az Operában dözsölt, addig pár sarokra magyar magyarra támadt, mint már oly sokszor kínkeserves történelmünkben. A kép abszurd, a kép elszomorító.

Vajon mennyiben különbözik október 23-a 2007-ben mint mondjuk 1987-ben? 20 évvel ezelőtt nem lehetett megemlékezni róla, csak otthon, szűk körben, a családon belül. Ma már lehet emlékezni, de vajon jobb-e ez az emlékezés a tiltott emlékezésnél? Az ünnepet kisajátítják, az emlékeket meggyalázzák. Havas Szófiák, Horn Gyulák járják gúnyos kacajjal örömtáncukat a könnygázzal megtisztított pesti utcákon.

Szóljon helyettem Ákos dala, ami szívbemarkolóan aktuális... (a videó kpetike alkotása)

 

Szólj hozzá!

Címkék: magyar 1956

Toleranciatábla - értelmetlen provokáció?!

2007.10.09. 18:28 Balduin

Hazafelé jövet nagyméretű táblákra lettem figyelmes a belvárosi Király utcában. A táblák kb. 1x0,5m nagyságúak, az utcai lámpaoszlopokra szerelték fel őket kb. 2,5 m magasságba.

Elolvastam az elsőt: Négy nyelven állt a felirat (kínai, magyar, héber és cigány): Elfogadna-e szomszédnak egy romát? Kb. 4 méter múlva egy másik oszlopon: Elfogadna-e szomszédnak egy kínait? (ugyanúgy négy nyelven)... Később ugyanezt megismételték még zsidóval, határontúli magyarral majd a kérdésekben a szomszédot kicserélték családtagra.

Szóval döbbenet... Nem csak az, hogy bezzeg arra van pénz, hogy ilyen haszontalan táblákkal végigtapétázzanak egy komplett belvárosi utcát - véleményem szerint csekély hatásfokkal, mert ki a búbánat néz két méter magasba fel, miközben a kutyaszart kerülgeti (mert arra bezzeg nincs pénz és készség, hogy eltakarítsák...). De most komolyan - miért kell folyamatosan ingerelni, bőszíteni a népet ilyen kérdésekkel? Addig ütném az ilyet, amíg meg nem eszi a tábláit.

Az megint más kérdés, hogy arra bezzeg már nem volt bátorsága, hogy vállalja az arcát, a szervezetét, hogy kik tették ki ezeket a provokatív táblákat. Apám szerint biztos SZDSZ-es provokáció megint, én is hajlok valamilyen ilyen irányba. Ha sok időm lenne, nyomtatnék szép papírost, IGEN ill. NEM válaszokkal, és kiragasztanám a táblákra. (Elárulom csak egy IGEN választ kellene nyomtassak...) De nincs időm, úgyhogy csak ezt a képet tudom Nektek betenni, amire egyébként visszakérdeznék, hogy neológ vagy ortodox zsidót?

Szóval provokátorok, feddjétek fel magatokat!

2 komment

Szaffi in Parlament

2007.10.07. 11:58 Balduin

"Mécs Imre szerint történelemhamisító Havas Szófiának a HVG-nek adott nyilatkozata. Horn Gyula unokahúga a forradalom kapcsán börtönből kiszabadult nyilaskeresztesekről beszélt. Havas szerint Mécs Imrének kellene tőle bocsánatot kérnie." (www.index.hu)

Bár az utóbbi években egyre romlik nálam Mécs Imre megítélése (hogy a fenébe keveredhet egy '56-os az MSZP-be?) - de ami sok, az sok. Havas Szófia? Ki a fene ez? Horn Gyula expufajkás miniszterelnök unokahúga. Az apját, Horn öccsét (igazi kis ÁVH-s keretlegényt), 1956-ban lőtték le, Szófika akkor 1 éves volt. Annyi joga sincs ennek a nőnek '56-ról nyilatkoznia, mint nekem. Inkább csendben maradhatna, és egy ilyen nyilatkozat után sebtiben kellene visszaadja parlamenti mandátumát, és örülhetne, hogy nem perelték be hazaárulásért, rágalmazásért, stb. Ápolja a nagybeteg nagybácsikáját. Vagy költözzön Moszkvába.

Különösen arcátlan nyilatkozatának az a része, miszerint: "Jellemzőnek tartja, hogy az ilyen hangok most, Horn Gyula betegsége idején erősödtek fel." Szerintem pedig inkább az a jellemző, hogy a forradalom 51. évfordulója előtt alig egy hónappal bukkan fel megint egy nyilatkozat, ami egyébként ismét alkalmat ad arra, hogy mindenről beszéljünk, csak ne arról, hogy mekkora kakiban van az ország. Szerintem ezt a nőt Kende Péter (aki szerint Mansfeld Péter és Tóth Ilonka köztörvényes bűnöző) tanította 1-2 numera között.

Arról már nem is beszélve, hogy: "...mert a börtönből kiszabadult nyilaskereszteseket nem tudnám semmilyen módon forradalmároknak nevezni. Ahogyan azokat a géppisztolyokkal köröző fiatalokat sem, akik ugyanúgy járták a házakat, mint 1944-ben zsidókra vadászva." Havas Szófia szerint, tehát azok a fiatalok, akik 1956-ban életüket áldozták azért, hogy megszabadítsák az országot az oroszok és bérenceik uralmától, ugyanazok, mint akik 1944-ben zsidókra vadásztak. A nő nem csak sötét, de még számolni se tud. A pesti srácok életkora átlag 23 körül mozgott, azaz '44-ben átlagban 11 évesek lehettek, azaz aligha járhatták a házakat zsidókra vadászva... De ez az egész arcpirító nyilatkozatnak már csak elhanyagolható logikátlansága.

Egyszóval: Ki a Havas Szófiákkal a Parlamentből! 

Szólj hozzá!

Sic Itur ad Astra - Így jutunk a csillagokig

2007.09.28. 10:41 Balduin

Ez is megvolt. A Sic Itur ad Astra - Fiatal Történészek Folyóirata egy különös pillanatban jelenttette meg "Párhuzamos történelmek találkozásai - Szlovák-magyar kapcsolatok" c. számát. A kötetet Roman Holeccel, a pozsonyi történészprofesszorral való interjú vezette be, a kötet bemutatóján ő maga is részt vett, hosszasan méltatta azt, ugyanakkor kimondatlanul az utóbbi napok, hetek eseményeire. A közösen eltöltött és megélt 1000 esztendőre ugyanis fájdalmasan vetül az utóbbi 100 év árnya. Az utóbbi 100 év, amely meghasította közös történelmünket. A 100 év, a politika, a nacionalizmust mint "tudományos" ideológiát követő történészek, értelmiségiek hasították meg a múltat és tették mítosszá a közös történelmet. A Sic Itur ad Astra vállalkozása a szlovák-magyar viszony nehéz árnyékában talán egy első reménysugár. A nemrég megjelent Péchy Manóról szóló könyv (Holec és Pál Judit kolozsvári történész közös monográfiája), a készülő szlovák-magyar asszimilációs kötet, a Terra Recognita Alapítvány "Meghasadt múlt" c. könyve a következő lépcsőfokokat jelentheti. Ahogy több hozzászóló is kifejtette (köztük Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, washingtoni nagykövet) mindezek reményt adhatnak arra, hogy a jövő döntéshozóira sikerül egy olyan közös szlovák-magyar értelmiségi hatást gyakorolni, amely nem elválaszt, hanem összeköt, és a kölcsönös pofonok helyét a megértés és az együttműködés váltja majd fel.

A kötetet magát a budapesti Szlovák Intézetben rendezett bemutatón magyar részről Pajkossy Gábor az ELTE docense ismertette. A már említett interjút 13 tanulmány követi, a szerzők között magyar, szlovák és orosz történészhallgató, doktorandusz vagy éppen már elismert egyetemi tanár egyaránt található. A két bevezető tanulmány a nemzeti identitást befolyásoló 18-19. századi ideológiai áramlatok keveredéséről értekezik, ezután a két történelem közös, de másként megítélt pontjait igyekeznek bemutatni a tanulmányok. Vallás, irodalom és politika keveredik itt egymással, mint elválasztó és összekötő kapocs. Különösen érzékletesen mutatja be a közös múlt megtörését Katona Csaba tanulmánya, egy apa-fiú konfliktusban. A szlovák nemzeti tudatú apa és a magyarok mellett kiálló fiú közti meghasonlás tragikus tükörképe a két nép történelmének.  Aligha lehet megkerülni egy ilyen kötetben a Lex Apponyi kérdését, amely méltán fájó pontja a szlovákságnak, és nehéz súlyként nehezedik a századforduló magyar politikatörténetére is. Az utolsó három szám már Csehszlovákia koráról szól, úgy Masaryk születésnapjainak megünnepléséről, mint a Stefanik szülőföldjét szlovák nemzeti kegyhellyé formáló propagandáról.

A szlovák-magyar kezdeményezésre szlovák-magyar-orosz történészek közreműködésével készült kötet üzenet. Üzenet a Duna mindkét oldalára a politikának, az értelmiségnek, a népnek. Hogy tanuljanak, hogy értsék meg egymást, hogy 100 esztendőnyi cezúra után a pofonok helyett fogjanak végre ismét össze.

Szólj hozzá!

Címkék: magyar szlovákia benes

Nyugat-kelet-közép

2007.09.20. 23:48 Balduin

Ki ez a bránermeister, baszki? aszonja nekem, hogy szart se ér a véleményem, mert zsidó vagyok. Vallási értelemben sem vagyok az, "ősfámat" tekintve is csak 1/16 részben vagyok annak a népnek leszármazottja, de és ha az lennék? SF képviselné az egészséges radikalizmust? Miről hadovál? Áááá...elgurult a gyógyszere, utána meg a dömpere, az óvónénije meg ugat, azért ez a eszeveszett gyermeki hiszti. Isten óvja a királynőt, nem is érdemel több szót, se szút, a potroha legyen tele méreggel, oszt jónapot.

Nem vagyok moderátor, hogy rohangáljak a kommentek után, az internyet egy baromi nagy virtuális Hyde Park, osztjuk itt az igét ezrek, meg milliók, közben meg falra hányt borsó. Szóval gyertek cimbik, mondjátok el véleményeteket balról jobbra, jobbról balra, Péterfalvi Attis meg szegény lökheti négy híradónak egymás után az igét, se neki, se nekem, se Neked nem lesz jobb attól Abszurdisztán. Itt nincs se jog, se rendszer, se barát, se ellenség, csak egy baromi nagy megtörhetetlen spirál, ami kavarog lefelé, mint egy ótvar nagy lefolyó. A kis papírhajónk, Magyarország meg rajta pörög egyre mélyebben, DJ haverom megmondta jól. Ajvékolhatunk, yeeessss, megcsináltuk! Óóóó igen, igen-igen... Az egyfogú proliknak megmarad a május elseje, aztán a sör-kolbász akad a torkukon.

Ez itt se Nyugat, se Kelet, pláne nem közép, hanem a baromi nagy katyvasz Balkán. Sok pici gyurcsány, sok pici ibolya, önálló ökoszisztéma. Mi meg ebbe szocializálódtunk bele. És piszkíthat mindenki, bánom is én, a maga kontójára, én az maradok, aki. Ha X-nek zsidó, akkor shalom neki, bár nem ismer. Ha Y-nak klerikális reakciós, akkor meg Laudetur Jesus Christus - na akkor bejött volna az Y-terv. Egyébként meg nem hiszem, hogy bárkit érdekelne a véleményem, vagy X véleménye, mert mindenki baromi szubjektív itt a Balkánon, a saját véleménye meg a legszubjektívebb, ergó abban érzi magát legjobban. Mint egy baromi nagy keltetőben a kiscsibe.

Szóval innen üzenem azoknak, akik érdeklődnek: római katolikus vagyok, elsősorban magyar, de mellette székely-szlovák-osztrák-zsidó-horvát-stb. származású, szóval echte kárpát-medencei, 23 éves egyetemista, budapesti agglegény, szegényparaszti és arisztokrata gyökerekkel is rendelkező szabad egyén. És szellemi (meg más értelemben is) heteroszexuális. A véleményem pedig jah, szubjektív, mint minden vélemény, szóval csókoltatok mindenkit, a véleményem az enyém marad, a kommentek meg az övé.

Üdv: Lypeon

 

Szólj hozzá!

Plan Y - Under construction

2007.09.18. 18:16 Balduin

A rejtélyes Y terv. Te is hallottad? Mi lehet az vajon? Biztos megostromolják a Parlamentet!

Lehet hogy naiv vagyok,de Fáber Károly (aki egyébként valami C kategóriás II. világháborús film jólfejlett náci tisztjének tűnik szép szőke hajával) mit képzelt? Hogy majd körbepisilteti 13 marcona csapattal a 12 minisztériumot + parlamentet, aztán se ki, se be, a REBISZ meg hordja nekik a svédasztalos reggelit? Tomcat tömören fejezte ki: "Nooormális vagy?" Komolyan egy kiscsoportos óvodás előbb buktatja meg a kormányt mint ezek.

Szent Korona tanon alapuló alkotmány meg az Aranybulla visszaállítása... Hol élnek ezek? Egy döglött csirkefarmon? Mert eléggé elszálltak. Alapszintű államigazgatási ismereteik sincsenek, nemhogy alkotmányozó nemzetgyűlést játszani. Bezzeg a bojkott, húúúú, az aztán a tuti ötlet.

Kettő + egy megoldás van:

1. Fölsorakozni minél nagyobb létszámban a FIDESZ népszavazási kezdeményezése mögé, ami vagy bejön, vagy nem. De a legutóbbi közvéleménykutatási eredmények szerint olyan szintű az emberek (könnyen megérthető) kiábrándultsága a politikai elitben, hogy ez elég rizikós. Meg ki tudja hogy az MSZP mit talál ki + Kálmán László nyelvészprof.

2. Szépen mint a kis birkák bééégetni 2010-ig, aztán elmenni szavazni mint a katonatiszt, és szavazatunkkal illedelmesen megköszönve a 6 évnyi hazudozást Gyurcsánynak, és megkérni, hogy vonuljon nyugállományba. (Ennek alesete: sűrűn imádkozni, hogy hátha 2010 előtt bekövetkezik valami csoda és maguktól lemondanak. Ebben az országban semmi olyan nincs, amin a csoda nem segíthet - írta valaki az interneten, és mély igazság van benne)

3. Kipattintani valami elég csúnya belháborúskodást, forradalmat. Ennek esélye egyenlő a nullával, mert a társadalomnak semmi szüksége erre, és nem is lenne partner ilyenre. Én meg végképp nem. A forradalmak kora lejárt.

Szóval lehet itt A-Zs mindenféle betűjelekkel kódolt tervet gyártani T. Fáber elvtárs, de nem érdemes. Csak arra jó max, hogy az embereknek szerezzen néhány vidám percet Abdszurdisztánban.

1 komment

Megyei zsákbanfutó verseny

2007.09.16. 16:50 Balduin

2007 szeptember 10-én az országgyűlés őszi ülésszakát Sólyom László köztársasági elnök beszéde nyitotta meg. Régóta várt, nagy beszéd volt - hajrá elnök úr, így tovább! 1-2 releváns gondolatot igyekeztem belőle szemezgetni, azokon gondolkoztam el leginkább.

"A gazdasági, az államháztartási, de az egészségügyi, vagy a demográfiai mutatók is mind nagyon rosszak."

A növekedés mélyponton van, az élelmiszerárak elszálltak, az egészségügy helyzetét semmi sem jelzi jobban, minthogy a csecsemőhalálozások 8%-kal nőttek. Az egészségügyi biztosítás koncán meg éppen most marakodnak. Lassan nincs az életnek olyan területe, ahol ne volna valami probléma, valami krízis. A kormány társadalmi támogatottsága megroppant, olvadozik, a reformok tulajdonképpen kudarcok sorozatává lettek. Jól fejezi ezt ki a HVG augusztusi címlapja: Pannon csiga...

"Akkor is károsnak neveztem az alkotmányjogilag értelmezhetetlen, ám alkotmányi fogalmakat használó követeléseket, és ezt a figyelmeztetést sajnos azóta is meg kellett ismételnem."

A tavaly ősszel született kisebb-nagyobb csoportok, forradalmi-nemzeti bizotmányok lassan egy esztendeje hirdetnek meg havonta különféle Alkotmányozó Nemzetgyűléseket, Népgyűlést, stb., ahol rendszerint összejön a törzsmag + 10-20 ember, összesen legfeljebb 100-200 ember. Kb. ugyanilyen időközönként kitalálják hogy az Alkotmányt a Szent Korona tan alapján kell újrafogalmazni, miközben nagy valószínűséggel azt se tudják mi az. Szerintem javasolni kellene nekik valamilyen számítógépes stratégiai játékot, ott kiélhetik magukat - és legalább nem borzolják a többiek idegeit. De még egy ideig biztosan eltart, amíg rájönnek, hogy ezekkel a szlogenekkel nem fognak kormányt buktatni.

"Azonban az egyes tetteket nem lehet csak annak alapján minősíteni, milyen jelvényt tesz ki valaki. A 23 millió románnal való fenyegetés például tipikus szélsőjobboldali érvelés volt."

Amikor ezt a részt olvastam, hallottam, őszintén szólva sikoltoztam örömömben. Végre jött valaki, aki meg merte mondani Gyurcsány Ferencnek, hogy baromira nem különbözik a radikálisoktól, csak maga mögött tud X embert + pártot, és ezért lesz rohadtul szalonképes a politikai ámokfutása. A Best of Gyurcsányban van egy rész, amikor azt mondja majd ő megváltja Magyarországot. Azon túl, hogy köszönöm én nem kérek abból a megváltásból (és el se megyek az országból), a dologban az a leginkább iszonyú, hogy ebben nem csak ő maga hisz, hanem sikerült elég sok embert bepaliznia ezzel. Ha valaki még el is ismeri az őrültségét, elég gyorsan legitimálja azzal, hogy még mindig jobb, mint Orbán. Hát nem: aki képes nemzeti érdekeket alárendelni saját hatalmi téveszméinek, úgy hogy azzal saját nemzettársait gyalázza (hisz a 23 millió románnal tkp. az erdélyi és rajtuk keresztül a határontúli magyarokat dehonesztálta) - az egy senkiházi. Ergo jelen pillanatban egy senkiházi ül a miniszterelnöki bársonyszékben. Bár ezt eddig is tudtuk.

"Azóta – az ilyen pártok egyik jellemzőjét osztva – kiesett az Országgyűlésből, s a legutóbbi választáson a Jobbikkal együtt [ti. a MIÉP] a szavazatok alig több mint két százalékát érte el. Ezt különösen érdemes felidéznünk, amikor olyan országokból jövő leckéztetést kell hallgatnunk, ahol szélsőséges nacionalista vagy idegengyűlölő pártok ülnek a parlamentben, sőt néhol kormányon is vannak. (...) Most azonban, amikor a radikális jobboldaltól való félelem napirendre került, tisztázni akarom, hogy a veszély eltúlzását, és ezzel a félelem növelését ilyen káros manipulációnak tartom, és elítélem."

Ez egy igen erős üzenet nem csak Szlovákiának, hanem egész Európának, de a magyar baloldalnak is. Az utcán masírozó 56 gyerek messze nem ugyanaz, mint egy nyíltan idegen- és kisebbségellenes párt nem csak a Parlamentben, hanem pl. a szlovák KORMÁNYBAN!!! Szóval lehet itt riogatni, lehet a szlovák külügyminiszternek fenyegetőznie, de előbb mindenki sepregessen a maga portája előtt. Persze, van nekünk is bőven szemetünk, szennyünk, amit jó lenne a maga helyére, a süllyesztőbe szórni, na de erre ne egy szerb, szlovák vagy román politikus figyelmeztessen minket! Kicsit több hitelt adtam volna mondjuk Merkelnek vagy Sarkozynek, ha aggodalmaskodik, de hát messze, klasszisokkal nagyobb formátumú politikusok, minthogy egy szerencsétlen kis balkáni ország senkiházi miniszterelnökének nácizásával törődjenek. Mert nácizik rendesen, tegnap is elmondta a maga kis fasizmusait a pártankéton... Aki egyébként semmiben sem különbözik Slotától, Tudortól vagy Seseljtől.

"A Sándor-palota és környéke szerepe szerint a diplomáciai ceremóniák tere, és a semlegesség jelképe. Talán vannak tüntetők, akiknek jóérzésére számíthatok, ezért kérem, hogy ne használják a palotát politikai akciójuk díszletéül. De én sosem fogok senkit jogaiban korlátozni, hivatalom továbbra is vitatkozni fog a rendőrséggel, hogy ne tegyenek még jelképes kordont se az épület köré, s nem fogok a téren a hétvégén megyei zsákbanfutó versenyt rendezni."

Ezen napok múltán is mosolygok. Ez is nagyszerű figyelmeztetés mindkét oldalnak. A kordont törvényesíteni akaró kormánypártiak újfajta korlátokkal próbálkoznak védekezni (mi ellen? a nép ellen?): SuliBuli, Kézilabda Gála. Annyira átlátszó, szánalmas trükkök, hogy az ember lassan már tényleg szánja őket. Tegnap láttam a TV-ben ezt a SuliBuli-t. Hát ha volt ott rajta két tucat ember, akkor sokat mondok... Bármennyire is zavarja Lendvai Ildi néniéket, a népnek bizony markáns véleménye van, és el fogja mondani, ha akarja, lehet ott SuliBuli meg miegymás. Az más kérdés, hogy ezt a markáns véleményt nem a fentebb már idézett, különböző forradalmi-nemzeti bizottmányok képviselik, akik hetekre szeretnének beköltözni a Kossuth térre. Sokkal nagyobb arányt testesít meg az a több ezer ember, akik tegnap na hol tüntetett? Igen... a Sándor-palota előtt. Szóval lehet köhögni, hogy miért nem szólal meg az elnök, amikor a hivatala előtt masíroznak árpásávban a gárdisták, vagy tüntetnek az emberek, de lássuk be: éppen az ilyen SuliBuli-k miatt kényszerülnek oda. (Meg ki az a hülye, aki a tanévnyitót ünnepli, főleg amikor az olyan balhés, mint pl. Mátraszőlősön)

A többségre még visszatérve. Az új többség szlogen sem egy nagy fogás, de ez az MSZP által elindított "Csendes Többség" kész röhej (pedig még külön wiw-es adatlapja van, azt nem kellene törölni, mint a Gárdáét?). Ugyanis ha valaki otthonmarad pl. október 23-án, baromira nem jelenti azt, hogy egyet is ért a kormánnyal. Sőt. Szóval a Csendes Többséget lassan le lehetne cserélni Morgó Többségre.

 

 

 

Szólj hozzá!

Best of Gyurcsány 2.

2007.09.11. 23:37 Balduin

Megjelent Gery Greyhound legújabb alkotása a Best of Gyurcsány 2. Óriási alkotás!

 https://www.youtube.com/watch?v=NTt681GDJYk&feature=RecentlyWatched&page=1&t=t&f=b

Nézzétek és terjesszétek!

1 komment · 1 trackback

süti beállítások módosítása